Eltitkolt 1848. - Eötvös József,Dessewffy Aurél,Tönkretették Hegyalja,Pest,Eperjes Egy,Szeged,Varasd Zsidóellenes,Óbuda Összetűzések,Rendre Ügyelő Választmány,Temesvár,Preyer János,Pécs,Pintér Mihály,Pesther Zeitung,Perczel Imre,Batthyány Lajos,Másnap Pintér Mihály,Esztergom,Besze Jánost,Aznap Kakass Ferenc,Rábahídvég,Kőszeg,Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány,Nagyenyed,Buda,Einhorn Ignác,Nádas,Pozsony,Várhegy Duna,Vágújhely,Történelmi Tényfeltáró Munkacsoport, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Eltitkolt 1848.

2013-03-18 17:56:17, hétfő

	Eltitkolt 1848. Történelem A magyar történelem könyvek semmit sem érnek. Hazugságok, eltussolt igazságok és eltitkolt hőstettek. Csak a veszteségek, vereségek és árulások vannak kiemelve benne. Minden megvan benne, ami csak egyre mutat, vesztes nép vagyunk. A lelki beteg magyar receptkönyvének is nevezhető, a sok tűzre és zúzdába való, zsidó gyökerű megtévesztő iromány. A magyar történelem véleményformáló és költségvetési támogatásból működő központjai megszállás alatt vannak, és voltak korábban is. Jól tükrözik ezt a kikerülő hazugságok könyvbe kötve, vagy az iskolai tankönyvek. Az 1848-as forradalomnak és szabadságharcnak már a hivatalos elnevezése is hazugság. Nem 1848-as forradalom és szabadságharc, hanem forradalom, szabadságharc - és polgárháború. A történelmi könyvek nem beszélnek nagyon a horvátok támadásairól, a szerbek csapásairól vagy a románok harcairól a magyarság ellen. De más is titokban maradt, történetesen a legtitkoltabb epizód az 1848-as zsidók elleni pogromok. Mondhatnánk, hogy Magyarország németajkú városi polgársága és a magyarság hamarabb akart leszámolni a zsidók pénzügyi és uzsorás elnyomásával, mint a Habsburgokkal. Azonban a magyar politikai élet és a birodalmi liberális gondolkodás, a zsidókkal szembeni engedmények mind gondot okoztak a hétköznapi becsületes embereknek. Az 1840-es törvénycikk zsidópártisága A bécsi udvar azon volt, hogy javítson zsidóságának helyzetén. A felsőtáblai vitában Eötvös József kortársai között az elsők között vetette fel a keresztény társadalom felelősségét "a gyűlölt zsidó tulajdonságok" kialakulásában: A főrendiek közül Dessewffy Aurél is szorgalmazta a zsidók jogi egyenlőségének megvalósítását. A hosszas vita után megalkotott 1840. évi 29. törvénycikk az alábbiak szerint rendelkezett: 1. nem törölte el a türelmi adót 2. az egységes birodalom elve alapján nem korlátozta a zsidók bevándorlását 3. megengedte, hogy a zsidók bármely vidéken letelepedhessenek az országban 4. megengedte a zsidóknak a szabad kereskedelmet, gyáralapítást, bármely mesterség gyakorlását 5. állandó vezeték és személynév használatára kötelezett Legnagyobb vívmánya a szabad letelepedés volt, mert ettől kezdve a szabad királyi városok is megnyíltak előttük (bár a bányavárosok továbbra is zárva maradtak). Ennek hatására soha nem tapasztalt betelepedés kezdődött: becslések szerint 1840-1850 között 76 ezer zsidó érkezett Magyarországra, s a természetes belső szaporulattal együtt 10 év alatt 244 ezerről 368 ezerre nőtt a zsidóság létszáma, az összlakosságon belüli aránya elérte a 3,6%-ot. Nem más folyt, mint a zsidó terjeszkedés, miközben a politikai ,,elit" rászabadította a társadalom minden rétegére ezt a csőcseléket, amely Galíciából jött be és jórészt, oda is már száműzte őket az orosz cár politikai-gazdasági bölcsessége. Nem csoda, hogy mind a magyar, mind pedig a magyarországi németség egyből szembe ugrott 1848-ban a zsidókkal, hiszen a galíciai jövevény zsidó had sok dolgot tönkre tett és mindenkinek rontotta az üzletét. Aljasság, uzsorás és körmönfont taktikák, a gazdasági hatalom megragadásának aljas módszerei jellemezték már ekkor is őket. Mindent megszálltak és elloptak. Tönkretették Hegyalja örmény és görög borkereskedőit. Megszállták a magyar terménykereskedelmet. A magyart több helyen földtúrónak használták és mindenből a lehető legnagyobb hasznot fölözték le. Azonban jött egy történelmi rés, amikor megfizethettek az elnyomottak a gazember hordának. Nem haboztak jó németajkú polgáraink és a magyarok, az első pillanatban ütöttek és odacsaptak ennek az élősködő gazdasági bűnöző hadnak. Március 17-én elkezdődtek már a dicsőséges napok. A zsidókat kezdték megcsapni hős forradalmáraink és megkezdték zsidóellenes szabadságharcukat. 1848.03.17. Pest A zsidók elleni forradalom és szabadságharc kezdete. Itt zsidók nem léphetnek be a nemzetőrségbe, számukra külön egységeket szerveznek. A pesti polgárőrség magyar gyalogzászlóaljának tagjai gyűlést tartottak, és kijelentették, hogy inkább mindnyájan leteszik a fegyvert, mintsem hogy akár egyetlen zsidóval is együtt szolgáljanak a nemzetőrségben. Ugyanígy határoztak a német vezényleti nyelvű dragonyosok, vadászok, illetve a magyar vezényleti nyelvű ,,huszárok" is. 1848.03.20-21 Eperjes Egy pálinkamérés-bérlő ügyvéd kezdeményezésére népgyűlést hívtak össze a zsidók ellen. A városbíró azonban nem volt hajlandó elnökölni a rendezvényen, így az eredménytelenül feloszlott. Miután megérkezett Batthyány miniszterelnök körlevele, melyben a rend fenntartását a hatóságok kötelességévé tette, a városbíró közölte a bujtogatóval, hogy bármilyen antiszemita incidensért őt teszi felelőssé. Így a zsidók ablakainak tervezett betörése sajnos elmaradt. 1848.03.19-20. Szeged A lakosság antiszemita tüntetést rendez a piacon. A szegedi zsidók március 19-én hálaadó istentiszteletet tartottak a piacon. Másnap a nép felszaggatta a járdaköveket mondván, hogy a helyet ,,Mózes követői lábaikkal megfertőztették." 1848.03.23. Varasd Zsidóellenes zavargások törnek ki, majd elüldözik a zsidókat. Március 23-án zsidóellenes zavargások törtek ki ,,a zsidók élete és vagyona ellen". Az izraelitákat ezután kitiltották a városból. 1848.03.26. Óbuda Összetűzések törnek ki a magyar és zsidó nemzetőrök között, a zsidókat kizárják a nemzetőrségből. A helyi zsidó és magyar nemzetőrök között állandósultak az összeütközések, ezért az izraeliták csak a sorkatonasággal együtt mertek járőrözni. A Pest megyei Rendre Ügyelő Választmány emiatt március 26-án úgy döntött, hogy a zsidókat időlegesen kizárja a nemzetőri szolgálatból. 1848.03.28-04.17. Temesvár A lakosság ki akarja űzni a zsidókat Temesvárról, de a kormány közbelépése miatt erre végül nem kerül sor. Temesváron a legtöbb zsidó a Gyárváros nevű peremkerületben lakott. Március végén a helyi, többnyire horvát polgárok a városkapitány elnöklete mellett magukhoz hívták a zsidó családfőket, szidalmazták és felszólították őket, hogy távozzanak a városból. Preyer János polgármester ugyanaznap jelentette Batthyánynak, hogy a lakosság nagyobb része ,,a zsidók ellen olyannyira felhevült, hogy azon esetre, ha a zsidók emancipációja törvénnyé válnék, itt helyütt is sajnos eseményektül tartani kellene." Április 10-én Preyer felterjesztette a helybeli kereskedelmi társulatok, céhek és más polgárok nyolc pontból álló petícióját. Ez a következőket kérte: a zsidókat utasítsák ki a belvárosból és a külvárosokból, tiltsák el őket ,,a belső városban házaknak vevésétől, az árucikkek és kézimunkáknak szállítása iránti nyilvános árverésektől, úgyszinte a vendégfogadók s kávéházaknak kibéreltetésétől", szüntessék meg a házalói és kereskedői ténykedésüket, tiltsák el ,,a zsidókat és egyéb idegen kereskedőket a helybeli heti vásárokoni árulástól", a helybeli országos vásárt a jövőben korábbi helyén, a városon kívül tartsák, és a jövőben a Helytartótanács a városi tanács, a céhek és kereskedelmi társulatok beleegyezése nélkül senkinek ne adjon ,,kereskedelmi és mesterségi jog iránti engedelmet." 1848.03.27-04.04. Pécs A lakosság nyomására a városi hatóságok kiűzik a zsidókat, akik a kormány közbelépésre végül visszatérhetnek Pécsre. Március 26-án Pintér Mihály városi főbíró arról értesült, hogy többen a zsidók kiűzésére készülnek, ezért rábeszélte a zsidó kereskedőket, hogy másnap ne nyissanak ki. Március 27-én a városi tanács ülésén ,,számos lakos" (a Pesther Zeitung szerint 2000 fő) azt követelte, hogy a zsidóság ,,háromszor 24 óra alatt e városbuli kiköltözésre szoríttassék." A tanács tagjai sikertelenül próbálták elmagyarázni nekik, hogy a lakhatási engedéllyel rendelkező zsidókat nem tilthatják ki. Így ,,minden felszólítás, csillapítás hasztalan lévén, s ellenállásra erő nem lévén, nehogy a közrend megzavartassék", a gyűlés kimondta, hogy a zsidóknak költözniük kell. A tanács délután 4 órakor újabb gyűlést tartott, és elrendelte, hogy ,,a zsidók akármi bántalmakkal ne illettessenek, vagyonok és személyek bátorsága megőriztessék." Az ülésen ismertették a zsidók kérelmét, amelyben arra kérték a hatóságokat, hogy a városban maradhassanak. Ugyanezen a napon Perczel Imre, Baranya megye másodalispánja tiltakozott a városi tanácsnál a kitiltó határozat ellen, és egyben jelentette az ügyet Batthyány Lajos miniszterelnöknek. Március 28. és 30. között 40 zsidó család elköltözött a városból. Atrocitásokra nem került sor. A helyben maradt zsidók március 28-i hirdetményükben védelmet kértek ,,a tiszta keblű hazafiaktól". Március 29-én a városi tanács a közhangulat megnyugtatására úgy határozott, hogy kiutasítja a városból az engedély nélkül ott tartózkodó zsidókat. Másnap Pintér Mihály főbíró jelentette Batthyánynak, hogy a 40 család nagyobb része elhagyta a várost, és visszatért oda, ahonnan beköltözött. 1848.03.29-04.13. Esztergom A városi lakosság ki akarja űzni a zsidókat. Néhány erőszakos cselekményre is sor került, de a helyi hatóságok és a kormány fellépésére helyreáll a rend. Március 29-én éjjel a megyei hatósághoz tartozó Szenttamás mezővárosban a zsidókkal szembeni ,,ellenszenv szóval és némü ingerültséggel mutatkozott". A tisztviselők erélyes felszólítása után azonban a nép csendesen szétoszlott. A megye a zsidóellenes hangulat lecsillapítására Besze Jánost rendelte ki. Aznap Kakass Ferenc városkapitány jelentette, hogy az egész város ,,a zsidóság elleni ingerültségben van, és azokat a városból erőszakkal kiűzni törekszik." A városi tanács a közrend fenntartására utasította a nemzetőrséget. Ugyanakkor felszólította a kapitányi hivatalt, hogy az ellenőrizze a helyi zsidók lakhatási engedélyét. Az ilyen dokumentummal nem rendelkezőket ki kellett utasítani a városból és tilos volt újabb zsidók befogadni. 1848.04.04-24. Szombathely. A Nemzetőrség megrohanja a zsinagógát és kifosztja a zsidók házait, a helyi hatóságok pedig kiutasítják őket a városból. A rendet a kormány és a katonaság állítja helyre. Április 4-én este 7 órakor a gyakorlatozásból hazafelé tartó nemzetőrség egy része feldúlta a szombathelyi zsinagógát, kifosztotta a zsidók által bérelt szőkeföldi borospincéket, és megtámadta a szentmártoni és perinti izraeliták házait. 1848.04.06. Rábahídvég A lakosság antiszemita tüntetést rendez és zsidó házakat támad meg. Este fél 8-kor ,,az összes közbirtokosság mintegy kétharmada a kebelbeli zsidóság kitiltására összealakulván", nagy lármával végigjárta az utcákat. Három zsidó lakos ablakait betörték, többeket ,,gúnyos káromló" szavakkal illetnek. 1848.04.09-16. Kőszeg A lakosság követeli a zsidók kiűzését, kisebb erőszakos cselekményekre, ablakbeverésekre is sor kerül. A délutáni órákban a gyakorlatozásra összegyűlt nemzetőrség és a nézelődők előtt felolvasták a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány április 3-án kelt rendeletét a zsidók védelméről. Erre a több száz főnyi, főleg szegényebb elemekből, napszámosokból, szőlőkapásokból álló tömeg kijelentette, hogy nem megvédeni, hanem inkább elüldözni kívánják a zsidókat. A feldühödött sokaságot az elöljáróságnak nem sikerült jobb belátásra bírni, ezért a vezetés a városházához vonult vissza. A tömeg ide is követte őket, és csak akkor oszlott fel, amikor a főbíró megígérte, hogy minél előbb gyűlést hív össze a sérelmek rendezésére. 1848.04.14-16. Nagyenyed A lakosság egy részének nyomására az 1837 előtt beköltözött zsidókat kiűzik a településről. 1848.04.12-13. Buda A polgárok egy csoportja zsidóellenes zavargásra készül, de a pesti ifjúság megakadályozza a tervezett támadást. Az április 13-i helyi tisztújításra tabáni polgárok antiszemita zavargásokat készítettek elő. Az erről értesülő Einhorn Ignác április 12-én este felkereste a Pillwaxban az ifjúság képviselőit, akik segítséget ígértek. 1848.04.19-25. Nádas A lakosság feldúlja és kifosztja a zsinagógát és a zsidó házakat. 1848.04.23-25. Pozsony A két napig tartó, halálos áldozatokat is követelő pogrom során a hadsereg és a polgárőrség utcai harcokat vív a fosztogató zsidóellenes erőkkel. A városban már március 19-21-én antiszemita zavargások törtek ki, amelyeket a katonaság, a nemzetőrség és az országgyűlési ifjak erőteljes fellépése fojtott el. A hamu alatt azonban tovább izzott a parázs. Április 23-án az esti órákban néhány száz, botokkal felfegyverkezett mesterinas katonai rendben megindult zsidónegyed felé, a Várhegy Duna felőli kapujához. Útközben nagy tömeg csatlakozott hozzájuk. A nép állítólag amiatt elégedetlenkedett, hogy a zsidók húsvétkor nemcsak a várhegyi zsidónegyedben lévő, hanem az azon kívül található boltjaikat is nyitva tartották. A kapuhoz érve a sokaság elkezdte gúnyolni a zsidókat, azok pedig köveket hajigáltak a tömeg felé. Ezt követően a tüntetők megtámadták és kifosztották a kapu előtti, illetve a Várhegyen kívül lévő zsidó boltokat. 1848.04.27-29. Szered és környéke A tömeg feldúlja és kirabolja a zsidók lakásait és üzleteit, kifosztja a zsinagógákat. A rendet a katonaság állítja helyre. 1848.05.02. Vágújhely A pogrom során több ezren támadnak a helyi zsidókra, lakásaikat kifosztják és feldúlják, két zsidót megölnek. A zavargásoknak a nemzetőrség vet véget. Sajnos a Batthyány kormány meghozta az április 3-i emancipációs törvényt. Sajnos a kormány megvédte ezeket a közellenségnek számító uzsorásokat ekkor is. 1867 után jogaik tovább bővültek, majd később ők irányították a vörös terrort, végül pedig ránk szabadítottak egy millió cigányt, és az uzsorázást most már IMF cimbora bankjaikon keresztül végzik. Azonban reméljük, hogy hamarosan végleg lezárhatjuk ezt a korszakot! Jövőnk.info - Történelmi Tényfeltáró Munkacsoport 2013. március 18. http://www.jovonk.info/2013/03/18/eltitkolt-1848

0 komment , kategória: Általános

Címkék: ablakbeverésekre, istentiszteletet, lecsillapítására, kibéreltetésétől, kezdeményezésére, felfegyverkezett, gyakorlatozásból, szabadságharcnak, felterjesztette, receptkönyvének, szőlőkapásokból, forradalmáraink, hirdetményükben, sorkatonasággal, gyakorlatozásra, peremkerületben, véleményformáló, megnyugtatására, eredménytelenül, visszatérhetnek, helytartótanács, megfertőztették, kialakulásában, miniszterelnök, összlakosságon, felszólították, egyenlőségének, rászabadította, megzavartassék, megvalósítását, megakadályozza, közbirtokosság, ingerültségben, magyarországra, másodalispánja, nemzetőrségből, magyar történelem, lelki beteg, kikerülő hazugságok, iskolai tankönyvek, 1848-as forradalomnak, hivatalos elnevezése, történelmi könyvek, horvátok támadásairól, szerbek csapásairól, románok harcairól, magyarság ellen, legtitkoltabb epizód, 1848-as zsidók, magyarság hamarabb, zsidók pénzügyi, magyar politikai, Eötvös József, Dessewffy Aurél, Tönkretették Hegyalja, Pest, Eperjes Egy, Szeged, Varasd Zsidóellenes, Óbuda Összetűzések, Rendre Ügyelő Választmány, Temesvár, Preyer János, Pécs, Pintér Mihály, Pesther Zeitung, Perczel Imre, Batthyány Lajos, Másnap Pintér Mihály, Esztergom, Besze Jánost, Aznap Kakass Ferenc, Rábahídvég, Kőszeg, Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány, Nagyenyed, Buda, Einhorn Ignác, Nádas, Pozsony, Várhegy Duna, Vágújhely, Történelmi Tényfeltáró Munkacsoport,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]